Na, hát ezen is túl vagyok…
Minden Zanzibáron kezdődött, ahol is Alex laptopja elromlott. Amint hazaértem (november közepén) elvittem a laptopot egy Banet nevű tanárnak, aki a kollégiumban dolgozik, és ő szokta a DI-ok laptopjait javítani. Én még júliusban összeismerkedtem vele, amikor az én laptopom romlott el. Nem kedveltem meg, mivel amikor a laptopomért mentem az irodájába, épp a filmjeimet másolta át a saját gépére. Végül megnéztem a legutóbbi dokumentumokat, és mindent megnyitott a gépemen!! De végül is örültem, hogy megjavította a gépemet. Szóval most is hozzá vittem Alex gépét.
Azt mondta, semmi komoly baja nincs a gépnek, csak a bekapcsoló gomb valahogy nem csatlakozik a géphez, vagy mi? És hogy 2 nap múlva jöhetek érte. Mentem is, boldogan, Alexnek is elújságoltam, hogy örüljön, de feleslegesen, mert a laptop nem volt ott. Banet kimentette magát. Aztán ez még vagy 5ször megtörtént, akkor már nagyon elegem volt! Végül elmondta, hogy ő nem tudta megjavítani, de odaadta egy barátjának, Victornak, aki ért hozzá. Na, onnantól kezdve Victort zaklattam, aki ugyanúgy áltatott csak egy hétig. Végül elegem lett, és megmondtam Banetnek, hogy nem érdekel, megjavították-e, ha nem sikerült 3 hét alatt, szerintem már nem is fog, úgyhogy adják vissza a gépet. Végre valahára (7szer mentem feleslegesen érte) szombaton megkaptam a gépet. Így következő héten egy igazi szervízbe vittem a laptopot. Ma mentem érte, de azzal fogadtak, hogy ebből bizony egy pár alkatrészt kiloptak, és a harddrive-ot pedig kicserélték, egy teljesen használhatatlanra. És, hogy 10ezer ft-ért meg tudják venni az alkatrészeket, de a harddrive már nagyobb falat. Én elsírtam magam annyira kétségbe estem. Mit fog Alex szólni? Végig csak azt mondta, nem érdekli a gép annyira, csak az adatait mentsék meg. Erre ellopja a hard drive-ot egy tanár a projectemben??!!
Végül is ő nyugtatott engem.. Hazajöttem, beszéltem a project leader-emmel, aki meg Banettel és ezzel Victorra fog beszélni, és megpróbálják visszaszerezni a hard drive-ot. Nagyon remélem hogy sikerül nekik, bár tuti valahol a fekete piacon kallódik.. Viszont ha nem sikerül nekik, akkor számolhatnak Alexxel, mert hogy ő addig nem fog innen hazamenni, amíg vagy a hard drive-ot nem kapja vissza, vagy pedig egy újat nem vesznek, és kárpótlást, amiért minden adat és file odalett. És Alex ki is fogja harcolni. Amint tudok írok Rékának a dán iskolában a tanáromnak, megyünk az egész szervezet vezetőségéhez, ezt nem ússzák meg szárazon! Hogy a fenébe merték ezt megcsinálni? Mondjuk pofátlanok nagyon, és semmi szégyenérzet nincs bennük, még akkor sem, hogyha szembesítjük őket. De majd akkor talán megbánja ez a Banet, ha két hónapig Alex kapja majd a fizetését.
Kissé felzaklatott lelkiállapotban mentem az internetkávézóba, hogy végre valahára megvegyem a repülőjegyet, haza! Hétvégén néztem a malévnál és 17 ezer ft volt. Persze mire megoldódott az extra-csomag kérdés, elment az internet az árvaházban, így napokig nem tudtam lefoglalni. Végül csütörtökön a laptop miatt bementem a városba, és akkor neteztem. Persze addigra felment a jegy a kétszeresére, már 35 ezer ft. Még múlt héten kerestem olcsóbb megoldást, de vagy mindegyik 30 órás utazás, vagy nagyon drága, úgyhogy nem hezitáltam tovább, lefoglaltam a jegyemet. Végre egy jó hír: Január 21-én este 22:15-re érek Ferihegyre!!! És aznap már a szobámban aludhatok. El sem hiszem, 16 hónap után újra OTTHON!!!
Végül hazaindultam, gondolván hogy ennél rosszabb már nem lehet a nap! Dehogynem! Amint Tungába értem, elkezdett esni az eső. Onnan 8 km az árvaház, és biciklis taxival szoktam menni. Kérdeztem Felixet, a biciklis taxisomat, nagy eső lesz? ÁÁ nem, menjünk. Ahogy gyorsultunk, úgy esett egyre jobban az eső, végül olyan szinten szakadt 1 perc múlva, hogy nem láttunk semmit, le kellett szállni a bicikliről. Rohantunk párszáz métert mire elértük az első tetőt, ami alá behúzódhatunk. De az csak egy terasz volt, és olyan durván esett meg szél is volt, hogy semmit nem ért. Egy szál ujjatlanban voltam, úgyhogy eléggé fáztam. De amikor egy órán át álltunk az esőben, akkor már vacogtam szó szerint. Viszont jég is esett, úgyhogy sok lehetőségünk nem volt. Eltelt még egy óra, az eső kissé alábbhagyott, úgyhogy mondtam Felixnek, inkább ázom fél órán át a biciklin, mint hogy itt álljak még egy órát, mire teljesen eláll. Úgyhogy végül teljesen eláztam megint. Csak az tartotta bennem a lelket, hogy hazaérek és forralok vizet a fürdéshez. Na de persze nagy esőben nincs áram.. Úgyhogy ez se jött össze. Végül lefürödtem, és befeküdtem az ágyba, de még így este is fázom, pedig 2 pulcsi van rajtam. Remélem holnapra kialszom.
Viszont!! Ma estefele végre-valahára megkaptuk a fridzsidert amit október óta ígértek. És nem is a legkisebbet kaptuk, hanem szép nagyot, mint otthon! Ráadásul elektromos főzőt is ígérnek ezer éve, amióta a gáz kifogyott októberben, és azóta se sikerült kicserélni a palackot. Na a főzőt is meghozták, egy sütővel együtt!! Csak ámultunk és bámultunk! Már elő is vettük a receptes könyvemet Vamdrupból, és tervezgetjük mi minden finomságot fogunk sütni!!! Ja, de nem tudjuk hogyan kell üzembe helyezni. Nincs zsinórja meg semmi! A fridzsiderhez meg dél-afrikai átalakító kell, ami szintén nincs! Úgyhogy egyelőre még mindig csak tervezzük, mi mindent fogunk hűteni meg sütni… J
