Rövid bejegyzés lesz, csak le kell írnom, milyen jó dolgok történtek ma itt Amalikában. Hétfőn, fél1kor van a hivatalos meetingünk a vezetőinkkel. Ilyenkor megvitatjuk mi történt a múlt héten, mi fog történni ezen a héten, stb… Általában unalmas, és sokszor haszontalan.. De itt is szeretik a meetingeket, mint Holstedben…
Nekünk DI-oknak viszont volt egy érdekes pont, a DIS’ HOLIDAY. Mivel augusztus 9-étől 1 hónapos szünet van az iskolákban, Ines és Sarah is ekkorra időzítette a szabadságát. Csak épp engedélyt kellett kérni hozzá. És mivel se Ines se Sarah és Tyka is megy haza 14-en, így elgondolkodtam én mivel töltsem ezeket a napokat. Ines felvetette, hogy meglátogathatnánk Alexet!! Kapva kaptam az alkalmon, és ezen a meetingen fel is vetettem, és el is fogadták. 2 hét, és találkozom vele… Annyira örülök, végre tudom, mire várok, mennyit kell visszaszámolnom. J Sarah kapott két hetes kimenőt, Ines pedig 4 heteset kért, háát ezért még harcolnia kell egy kicsit. Egy hónap távol a projecttől azért bátor, még nekem se lett volna pofám ennyit kérni. De Ines már sok mindent megélt itt, ő már felbátorodott. Mondjuk összeadva én is leszek egy hónapot távol, 1 hét most, 2 hét Anyáékkal, 1-2 hét karácsonyi szünet… És akkor még hivatalosan van még egy hét, investigation week-em, amikor az országot járhatom körbe, és hasznos tapasztalatokat gyűjthetek. De épp belegondoltam, a preschoolos melót nem fogom sokat csinálni, mert mire belekezdenék, jön a holiday, vagyis csak szeptember közepén kezdek, aztán novemberben két hét szünet, decemberben még kettő, január közepén meg már otthon leszek.
A másik jó hír, hogy hazaértünk meetingről, és hallottuk, hogy a wc tartálya töltődik fel. El se hiszem, még mindig nem. VAN RUNNING WATER. Egy hete minden egyes wczés előtt 15 percet kellett gyalogolnom a folyóhoz a vízért, most meg csak úgy, lehúzom. Micsoda szépélet. J A hajamat is azonnal megmostam, és elmosogattunk, feltöltöttük az összes üres üvegünket. Ma reggelre pont olyannyira kifogytak a víztartalékaink, hogy nem is tudtunk magunkkal vinni. Úgyhogy épp ideje volt. Kitakarítottunk mindent, elmosogattunk mindent, lefürödtünk mind, hajat mostunk mind, szerintem órákig folyamatosan használtuk végre a csapot. J Bárcsak így maradna, nagyon-nagyon drukkolok. Tyka mesélte, múltkor 1 hónapig nem volt folyó vizük, most csak két hete nincs, én csak egy hete vagyok itt, ez volt a legeslegnagyobb hátránya a helynek.
A hegymászáshoz kezdek hozzászokni, ahogy a lábam is kezdi felvenni a cipőm formáját, és a vízhólyagjaim is kezdenek eltünni. És most, hogy tudom,nem kell többet a folyóhoz járnom vízért, sőőőt nemsokára egy egész hetet Alexezhetek, minden máris szebbnek tűnik. J
PS: Épp egy történelmi regényt olvasok, Kölnben játszódik az 1400-as években. Nem volt már olyan távol az a fajta életvitel J Kúthoz, folyóhoz járás vízért, ruhákat mosni folyóparton, vízforralás fürdés előtt, gyertyagyújtogatás délután 5kor, kásaevés napi kétszer…