6 napig tartott, amíg Holstedből Amalikába értem, de ideértem. Nem mondom, hogy nagyon örülök neki, mert ez azt is jelenti, hogy elváltam Alextől. Órák óta csak szipogok, és alig várom, hogy újra lássam. 

De erős vagyok, és holnap Sarah-val a német lánnyal elmegyek egy preschoolba. Ami nagyon messze van, jó sokat gyaloglok majd, biztos hulla leszek, de legalább talááááán ez egy kicsit eltereli majd a gondolataimat. A gyerekek az egyetlen reményeim....

Nincs áram, csak két órát egy nap, nincs running water, viszont moszkítók sincsenek, és hideg az van. Kb 5 fokkal hidegebb van itt, mint máshol. Éjszaka különösöen. Most megyek, is lezuhanyzok, amíg van áram, és fény, és esetleg forralok vizet is... :)

Hát, egyelőre itt tartok. Lesz ez jobb is :)